Súgó és módszertan

A Mandátumkalkulátor az Ön tippjei alapján a 2011. évi CCIII. törvényben foglalt választási szabályok szerint készít mandátumbecslést. A kalkulátor az alább részletezett megkötésekkel működik, tökéletes eredményt, mint semmilyen modell, nem adhat. Minél életszerűbb tippeket írunk be, annál pontosabb lesz a kalkulátor becslése is, de a választási rendszer egyes elemeinek (például a külhoni voksok súlyának, a kerülettérkép torzításának) megjelenítéséhez és elemzéséhez is jó eszközül szolgál.

A részvételi arány megtippelése

A „Belföldi részvétel” csúszka mozgatásával beállíthatja, hogy tippje szerint mekkora lesz a magyarországi részvétel (az aktív választók pontos számát és arányát is láthatja). A „Külhoni részvétel” csúszka segítségével a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező aktív választók számát is megtippelheti. A levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak száma március 24-éig változik, ennek megfelelően frissítjük az itt látható maximumértéket. A külképviseleteken szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókat a kalkulátor nem különbözteti meg, egyszerűen a „belföldi” kategóriába sorolja őket.

A pártok támogatottságának megtippelése

A kalkulátor azt kéri a felhasználótól, hogy tippelje meg a megadott nyolc párt(szövetség) – belföldi, illetve külhoni – listás támogatottságát. Ezt a pártlisták neve melletti csúszkák mozgatásával lehet megtenni. Célszerű az egeret használni, a billentyűzet nyilaival pedig egy százalékpontonként léptethetők az értékek. A kalkulátor nem engedi, hogy 100 százalékpontnál többet osszunk ki, illetve addig nem kezdi el a számítást, amíg nem talált gazdára a szavazatok legalább 80%-a. Ez azt is jelenti egyben, hogy nem kötelező mind a 100 százalékpontot kiosztani; ha például a pártokra leadott összesített szavazatarány 90%, a fennmaradó 10 százalékpontra a kalkulátor úgy tekint, mintha a parlamentbe be nem jutott pártokra adták volna le őket, ezért elvesznek. A tippek beírásakor érdemes figyelni a patkó melletti felületet, amely folyamatosan jelzi, hány százalékpontot osztott ki – belföldön és külhonban.

Az országos listás tippek mandátumokká alakítása

Az egyes egyéni választókerületekben a modell az adott pártra a korábbi választások alapján jellemző területi súly alapján számítja ki a párt jelöltje által megszerzett szavazatok számát. Az eddigi választások tapasztalataira figyelemmel közel állandónak mutatkozik a pártlista adott egyéni választókerületben elért százalékos eredménye és a pártlista országos százalékos eredményének hányadosa. A modell első lépésként ezt a területi súlyt szorozza meg a párt bemeneti értékként megadott országos támogatottságával. Második lépésként a modell az egyéni jelöltek eredménybefolyásoló képességére tekintettel, valamint a modell érzékenységének megjelenítése céljából véletlenszerűen plusz-mínusz 10%-kal korrigálja az első lépésként kapott számadatot, és az így kapott értékkel modellezi az eredményt. A véletlenszerű korrekciót a modell a futtatása során a legvalószínűbb eredmény bemutatása érdekében 200 alkalommal megismétli. Ez az oka annak, hogy azonos tipp beírása esetén, a különböző lefuttatások minimálisan eltérő eredményt produkálhatnak.

A modell a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP esetében a 2014-es országgyűlési lista, az MSZP-Párbeszéd közös lista esetén a 2014-es országgyűlési baloldali közös lista, a DK és az Együtt esetében a 2014-es európai parlamenti lista eredményei, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) esetében a 2016-os népszavazás érvénytelen szavazatai alapján számítja a területi súlyokat. A Momentum Mozgalom esetében – a párt szociokulturális jellemzői alapján, tényleges választási vagy népszavazási eredmény hiányában – a modell az LMP, az Együtt és az MKKP területi súlyának átlagával számol.

A modell folyamatosan követi a pártok egyéni kerületi szintű koordinációját. Az MSZP-Párbeszéd és a DK nem állított egymás ellen egyéni jelölteket, a kalkulátor pedig feltételezi, hogy a választóik átszavaznak egymás jelöltjeire. Ugyanez történik az Együtt, a Momentum és az MKKP olyan kerületeiben, ahol nem állítottak saját jelöltet. Az MSZP-Párbeszéd két független jelölt javára is visszaléptette a sajátjait, őket így a kalkulátor az MSZP-Párbeszéd jelöltjeinek tekinti. Az átszavazási hajlandóság a valóságban természetesen nem százszázalékos, a választási helyzet modellezésére mégis ez tűnik a legalkalmasabb és legkorrektebb megoldásnak. A választójogi törvény útmutatása szerint a listás mandátumkiosztáshoz összeadódnak a magyarországi és a külhoni választók listás szavazatai, illetve az egyéni ágról érkező töredékszavazatok. Nemcsak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok, hanem az egyéni mandátumot szerző jelöltek győzelméhez nem szükséges voksok is megjelennek töredékszavazatként.

Az összes (belföldi és külhoni) országos listás szavazat 5%-ánál (a Fidesz-KDNP és az MSZP-Párbeszéd esetében 10%-ánál) kevesebb voksot gyűjtő pártlisták nem szerezhetnek listás mandátumot, a rájuk leadott szavazatok elvesznek. A parlamentbe jutott pártok között a 93 mandátumot a kalkulátor a d’Hondt-mátrixszal osztja el. Fontos! Az ellenzéki pártok egyéni kerületi szintű koordinációja miatt előfordulhat, hogy olyan pártnak is jut egyéni mandátum, amelyik egyébként – a felhasználó tippje alapján – a bejutási küszöb alatt végzett.

Értelemszerűen abban az esetben, ha a 2014-es választások óta az egyes pártok szavazóinak területi megoszlásában érdemi elmozdulás következett be, az a modell előrejelzési képességét rontja. Mértékadó és megbízható területi szintű közvélemény-kutatások hiányában, az eddigi választástörténeti tapasztalatokra és az elmúlt évek időközi választásaira figyelemmel a modell készítői nem látnak meggyőző indokot amellett, hogy a vázolt területi súlyokon változtassanak. A modell megbízhatósága egyfelől a területi súlyok viszonylagos állandóságára, másfelől pedig arra épül, hogy az egyes egyéni választókerületi eredményekben a modellezetthez képest várható eltérések kiegyenlítik egymást. A számítás megbízhatósága ezért csak az országos eredmény szempontjából igazolható, az egyes egyéni választókerületi győztesek előrejelzésére csak igen korlátozottan alkalmas.

Nemzetiségi önkormányzatok listái

Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak lehetőségük van nemzetiségi listát állítani, amelyek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz. 2014-ben egyik nemzetiség sem került közel ehhez, a 2018-as regisztrációs adatok pedig arra utalnak, hogy egyedül a német nemzetiség törekszik kedvezményesmandátum-szerzésre (a roma nemzetiség lélekszáma alapján esélyesebb volna erre, mégsem tűnik úgy, hogy kellő mennyiségű választópolgár ambicionálná). Mivel a modell pontosságához a nemzetiségi mandátumok beépítése keveset adna hozzá, rengeteget rontana viszont a felhasználóbarát kezelhetőségen, a kalkulátor nem számol a nemzetiségi listákra leadott szavazatokkal.

László Róbert – Tordai Csaba

Belföldi részvétel

Külhoni részvétel

Kiosztva

Belföldi
0%
Külhoni
0%